Kilátások, prognózis

Az itt szereplő információk a KCNA2 gén c.1120A>G, p.(Thr374Ala) heterozigóta mutációjára vonatkoznak.

Leó genetikai betegséggel született, erre jelenleg nincs gyógymód.

Már létező, engedélyezett gyógyszerek közül próbáljuk megtalálni azokat, amik segíthetnek elérni az életminőségének javulását.

Ahhoz, hogy megpróbáljuk elmagyarázni ez mit is jelent pontosan, hoztunk néhány más ritka betegségre vonatkozó példát is, ami segítheti a megértést.

Biztos nincs gyógymód? Hallottam, létezik olyan, hogy génterápia.

Igen, létezik néhány génhiba, amire már vannak engedélyezett terápiák. Ilyen például az SMA, amiről itthon már sokat hallottunk Zentének, Levinek és Noelnek köszönhetően. Az alapján amit a médiában látni lehet, az ember azt gondolhatja, már mindenre van megoldás. Sajnos ez nincs így. A génterápia meg nem gyógyítja a betegeket, csoda nem történik. Javít az életminőségükön. Az SMA egy “egyszerű” génhiba, a mutáció hatására a gén az SMN fehérjét nem tudja megfelelően kódolni, hiány alakul ki, ami az idegsejtek elhalásához vezet. A génterápiával sikerült elérni, hogy ezt a hiányt csökkentsék. A KCNA2 gén működése nem ilyen egyszerű, illetve a mutáció által okozott működési zavar nem egy egyszerű hiányban mutatkozik meg. Mivel még a pontos működési mechanizmus sem ismert, a kutatók még azt sem tudják, milyen irányban induljanak a terápiás/gyógyszeres kutatások.

Láttam az Eszeveszett küzdelem c. filmet, amiben az apuka elérte, hogy a ritka genetikai betegségben szenvedő gyerekei számára a gyógyszert előbb engedélyezzék. Nektek ilyenre nincs lehetőségetek?

Sajnos ez a film egy jó példája annak, miért értelmetlen a Leó esetében új gyógyszer kifejlesztésében reménykedni. A filmben szereplő Pompe-kórt már 1932-ben felfedezték, a gyógyszert azonban csak 2000-es évek elején engedélyezték. Szintén egy “egyszerű” betegségről van szó. Egy enzim nem működik jól, nem tudja lebontani a komplex cukrot, így ez felhalmozódik. Ezt az enzimet pótolják a kezelés során. A betegség és működési mechanizmusa már régóta ismert volt, elméleti megoldás már létezett arra, hogy is lehetne ezt megoldani. A film arról szól, hogy ezen a ponton is még 5-10 évet kéne várni ahhoz, hogy a kezelést egy átlag beteg megkaphassa. Már ha valaki úgy dönt, hogy finanszírozza a kutatásokat. Ennyi ideje egy beteg gyermeknek sokszor nincs. Ha mégis, a későn kapott kezelés már nem tudja visszafordítani a korábbi károkat. A filmben szereplő gyerekek sem gyógyultak meg, bár valóban tovább élnek, és javult az életminőségük is.

Leó betegségét először 2016-ban írták le, ezek a leírások is első sorban a tünetekre fókuszálnak, nem pedig a lehetséges gyógymódokra.

Ezen felül van még egy részlet, ami kifejezetten a KNCA2 gyógyítását nehezíti. A Pompe-kórra és SMA-ra azért használtuk az “egyszerű” kifejezést, mert mindkét esetben egy hiánybetegségről beszélünk: a beteg szervezetéből hiányzik valami, amit pótolni kell. Persze ez sem egyszerű igazából, mivel az emberi test rettentő jól tud védekezni a külső betolakodók ellen (a génterápiát is kezelheti így), azonban néha mégis megvalósítható.

Leó esetében nem valaminek a hiánya okozza a bajt, hanem egy komplexebb működésmechanizmus, mely néha túlműködéshez, máskor alulműködéshez vezet, igazából az orvosok még nem is értik pontosan, hogyan is hat a szervezetre ez a rossz működési mechanizmus. Ráadásul a genetikai mutációja heterozigóta formában van jelen, azaz csak a kromoszómapár egyik tagjában. Ez az jelenti, hogy a testében lévő, KCNA2 gén által kódolt fehérjék kb. 50%-a egészséges, és csak a fele hibás. Azonban ez a hibás 50% elég ahhoz, hogy súlyos tüneteket okozzon. A gyógyuláshoz tehát valószínűleg majdnem az összes hibás verziót el kéne távolítani, vagy hatástalanítani kéne. Igen ám, de hogy lehet ezt úgy elérni, hogy közben az egészséges példányok továbbra is működni tudjanak? Ha fehérjéket pótolni már önmagában is nagy kihívás, akkor hibás fehérjéket szelektíven hatástalanítani és egészségesekkel helyettesíteni a jelenlegi módszereinkkel a lehetetlen kategóriát súrolja.

Tehát egy lehetséges gyógymód túlmutat az orvostudomány jelenlegi határain. Sok kutató együttes munkája kellene ahhoz, hogy ez megváltozzon, jól értem?

Igen. Emellett van egy pénzügyi szempont is, ami ennek a várható bekövetkezését befolyásolja.

Az orvostudomány jelenlegi sikertörténetei már ritka betegségekkel élőknek is jobb életkörülményeket tudnak biztosítani, de ennek ára van. Magán ember számára szinte megfizethetetlen ára. Az SMA kezelés ára jelenleg a világon a legdrágábban nyilvántartott kezelés, 700 millió forint, a Pompe kezelésének ára gyermekeknél évente (!) 30, felnőtteknél 90 millió Ft-ba kerül. Ilyen árak mellett térül meg az, hogy ezekkel a betegségekkel foglalkoztak a gyógyszergyártó cégek. Ráadásul ezek még mindig a gyakoribb ritka betegségek. Magyarországon évente kb. 90 ezer gyerek születik, ebből évente kb. 10 születik SMA betegséggel. A KCNA2-re nincsenek pontos statisztikák mivel a szűrési lehetőség még nem széles körben elérhető világszerte. A jelenlegi adatok apján Leó betegségével 15 millióból 1 gyermek születik. (Ehhez képest SMA-val nagyságrendekkel többen, 10 ezerből 1 gyermek születik.)

Egy betegség lehetséges gyógymódjainak már a kutatása is pénzbe kerül, még akkor is, ha nem beszélünk gyógyszerkísérletekről. Költség-haszon elemzések alapján döntik el a befektetők (állam, magánszektor szereplői), hogy mely betegségek kutatásába mennyi pénzt fektetnek.

Te melyik kutatónak adnál pénzt?

Annak, aki a mellrák gyógymódját kutatja ami több millió nőt érint évente, és számottevő eséllyel érint téged/barátnődet/anyukádat/ testvéredet/lányodat; vagy annak aki egy olyan ritka betegséget kutat amiből 10-20 eset van világszinten évente? Na ugye.

Az alapítvány egyik célja az, hogy felhívja a figyelmet arra, amit ez a kilátástalan helyzet okoz.

Ráadásul Leó betegségének még igazából neve sincs. Az állapotának jelenleg egyetlen ismert oka van: egy a KCNA2 génben található pontmutáció. Az orvostudomány azonban nem a kiváltó okot, hanem az okozott tünetegyüttest szokta betegségnek hívni, például a 21. kromoszóma hibás osztódása okozza a Down szindrómát. Általában csak az érintettek ismerik a 21-es kromoszóma triszómiája kifejezést, mindenki más Down szindróma néven ismeri az állapotot. Ilyen értelemben Leó betegségének jelenleg nincs neve.

Az érintettek alacsony száma miatt egyszerűen még nem került az orvostudomány fősodrába annyira, hogy hivatalos nevet és definíciót kapjon. Természetesen a tünetek alapján minden KCNA2 beteget be fognak kategorizálni valahová, BNO kód nélkül egy gyógyszert sem lehet felírni. (Leó betegsége jelenleg a genetikai eredetű epilepsziák csoportjába tartozik illetve a Korai infantilis epilepsziás encephalophatia (EIEE) betegséghez sorolják.)

Na jó, nincs gyógymód, most már értem. De akkor mi a prognózis, mi vár Leóra?

Ezt sajnos nem tudjuk megmondani. A legidősebb dokumentált eset ezzel a betegséggel egy 10 éves gyermek. Persze, reménykedhetünk abban, hogy mivel még csak néhány éve ismerik (és tesztelik célzottan) a betegséget, még nem találták meg az idősebbeket. Lehet, hogy így van, sőt, valószínű. Azt sajnos be kellett látnunk, hogy gyakran a genetikai epilepsziával élők (nagyon sok másik génhiba okoz még epilepsziát) állapota, ahogy az orvostudomány fogalmaz: progresszív.

Ezzel el is érkeztünk az alapítvány és a honlap fő céljához. Nem tudjuk, Leó meddig lesz velünk, de ebben az időben szeretnénk neki mindent megadni, amit csak lehet. Szeretnénk, ha szerető családban nőne fel, közösségbe járhatna és emberhez méltó körülmények között élhetne. Szeretnénk javítani az életminőségén és azt, hogy minél több olyan élményben legyen része, ami neki örömet okoz. Ehhez pedig fontos, hogy a környezete elfogadja őt olyannak, amilyen.

Illetve szeretnénk ezt a bejegyzést is pozitívan zárni:

Az érintett szülők által kezdeményezett nemzetközi KCNA2 Epilepsy csoport egyik nagy sikere volt, hogy több kutatóorvos is a céljai közé vette fel a KCNA2 mutációk vizsgálatát. 2021-ben el is indult egy dániai kutatás, melyben Leó is részt vesz. Így a talán nem annyira messzi jövőben majd ennek a betegségnek is meglesz a saját neve és leírása, és valamikor gyógymódja is.