Második születésnap

Ez a nap is eljött: Leó két éves lett. Láthatóan elmerengett a nap jelentőségén, de szerencsére egész nap kifejezetten jó kedve volt. Ehhez biztos hozzájárult, hogy a jeles napot a Fellegvár napköziben, majd otthon is megünnepeltük, így pédául uzsonnára is tortát evett 🙂 .

Sok minden történt velünk az elmúlt fél évben: elindítottuk Leó alapítványát, új lakásba költöztünk, Leó immár rendszeresen jár napközibe, új biciklis ülést teszeltünk, kaptunk ültető modult és voltunk jó néhány kontrollon is. Mivel a mozgásfejlődés terén továbbra sincs jelentős előrelépés, újabb gyógyszerekkel fogunk próbálkozni az új évben. Mivel Leó, mint minden gyerek érzékeny a gyógyszeradagok változására, minden módosítást nagyon lassú ütemben, hetek alatt vezetünk be.

Mindenesetre egy dolog biztos: bár a külső szemlélő számára úgy tűnhet, Leó nem sokat fejlődött az elmúlt fél év alatt, mi óriási fejlődést éltünk meg a családunkban. Leó rendszeres látógatója lett a Fellegvár napközinek, ahol hozzá hasonló, változatos problémákkal együtt elő gyerekek járnak. Nem tudjuk hogy pontosan mi: a társaság, a szakképzett fejlesztések, a különleges gyerekek igényeire szabott napi rutin vagy a dolgozókból áradó mérhetetlen szeretet volt-e az ok, de Leóra (és emiatt ránk is 🙂 ) nagyon jó hatással volt az új élethelyzet. Ha nem beteg, egyre többet játszik egyedül: ilyenkor általában kezeit próbálja irányítani, tárgyakat megfogni. Érintésekre boldog mosollyal reagál, és általában mintha jobban felfogná, mi történik körülötte. Fél éve még nem gondoltam, hogy most itt fogunk tartani, és ilyen nyugodtan írom majd e sorokat.

Nem tudjuk, meddig tart ez az időszak, de próbáljuk kiélvezni. Leó mostanában nagyon boldog tud lenni amikor foglalkozunk vele, és ezt öröm látni: túl sok jutott eddig a céltalan szenvedésből. Persze gyülekeznek sötét felhők is: például az EEG eredmények immár egyértelműen súlyos epilepsziás zavart mutatnak. Emiatt aztán jönnek az újabb és újabb gyógyszerek és nőnek az adagok is. Azonban amíg ennyi mosolyt láthatunk Leó arcán a “szürke” hétköznapokban, érdemes inkább a jelennel foglalkoznunk.